A hazugság forrása

A hivatalos meghatározás szerint: a hazugság önmagunk félrevezetése céljából történő valótlan dolgok állítása. Mark Twain szerint, a hazugságnak három változata létezik: a hazugság, a szemérmetlen hazugság és a statisztika. A hazugság forrását kutatva jelen esetben az utóbbival foglalkozunk.

Valaminek az ellenkezőjét állítani, füllenteni, lódítani, hazudni. Lényegében teljesen mindegy hogyan nevezzük, a lényeg minden esetben ugyanaz. Megtévesztés céljából valaminek az ellenkezőjét mondani, állítani. Azonban az igazság elhallgatása valóban hazugságnak minősül? Abból a megközelítésből, hogy mi számít hazugságnak és mi nem, az erkölcsi megítélésen múlik. A hazudozási szokásokkal kapcsolatban végzett felmérések alapján általánosságban elmondható, hogy az emberek többsége naponta több mint 20 alkalommal hazudik. Természetesen nem mindegy, hogy milyen jól tudsz hazudni és egyáltalán jó-e neked az, ha hazudsz? Tegyünk egy próbát. Válaszolj az alábbi kérdésekre a lehető legőszintébben, legalább önmagadnak. Most nem kell hazudnod, hiszen a végkövetkeztetést csak te vonod le.

• Valld be őszintén, hány alkalommal adtál olyan választ, amiről tudtad, hogy az illető személy elvár tőled ahelyett, hogy azt mondtad volna amit valójában gondolsz?

• Hány alkalommal történt meg veled, hogy mosolyogtál, még olyan helyzetben is, amikor az emberek előtt valódi érzéseidet leplezni szeretted volna?

• Érdeklődést tanúsítottál akkor, amikor valójában teljesen érdektelen voltál és úgy érezted, hogy majd meghalsz az unalomtól?

• Hogy beleegyeztél olyan helyzetekbe, melyek egyáltalán nem voltak kedvezőek, és igent mondtál csak azért, hogy a konfliktust elkerüld?
  

  ---

  
  

  A metakommunikáció alapján az egyik legbiztosabb jel, ha az illető megdörzsöli az orrát

  ---

Abban az esetben, ha a fentiekben említett kérdések közül legalább kettőre igennel válaszoltál, bizony hajlamos vagy a hazudozásra. Amennyiben ezekre a kérdésekre nemleges választ adtál csak azért, hogy saját hiúságod legyezgesd, valószínűleg akkor is hazudsz, illetve hajlamos vagy arra, hogy önmagad becsapd. A legfontosabb azonban az, hogy megértsd valójában miért is hazudsz. A szakértők úgy vélik, hogy ez egy túlélési stratégia. Gondolj csak bele, ha mindig az igazat mondanád, valószínűleg idő előtt vége szakadna a párkapcsolatodnak, tönkretennél egy barátságot vagy állás nélkül maradnál. A hazugságvizsgálattal foglalkozó szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a gyerekek több mint 50%-a, a hazugságra való hajlamot nagyjából három éves koruk körül már elsajátítják. A gyerekek azért hazudnak, hogy a büntetést elkerüljék, ezzel szemben a felnőttek többsége azért teszi, hogy a rideg, szomorú valóságtól megóvja magát. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb hazudozók azok, akiknek mindegy mások mit gondolnak róluk. Gondoltál már arra, hogy agyad melyik területe lép működésbe akkor, amikor hazudsz? Ezen a területen végzett kísérletek bebizonyították, hogy hazudni megerőltetőbb és nehezebb, mivel ez a folyamat többlet erőfeszítést igényel. Hazugság hatására növekszik az agy vérellátása, a pulzusszám, kipirosodik az arc, szaporábbá válik a légzés és a verejtékmirigyek is erőteljesebb munkába kezdenek.

Honnan ismerheted fel a megrögzült hazudozót?

Meg kell tanulnod a jeleket ahhoz, hogy egy hazudozót kész tények elé állíts. A metakommunikáció alapján az egyik legbiztosabb jel, ha az illető megdörzsöli az orrát. Amikor hazudik többnyire megjátssza magát. Ilyenkor tudattalanul is hátra dől és hajlamos arra, hogy megnövelje a közte és a beszédpartnere közötti távolságot. A ruháján lévő tulajdonképpen nem létező cérnafoszlányoktól vagy bolyhoktól való megtisztítás is lehet egy jel, ami elvonja a figyelmet a kommunikáció lényegéről. Abban az esetben, ha a szemébe nézel, tégy fel egy olyan kérdést, amire amúgy is tudod a választ. Kísérd figyelemmel, hogy milyen irányba kalandozik a tekintete. Ez alapján megtudhatod milyen irányba néz akkor, amikor hazudik. Végül de nem utolsó sorban, tartsd szem előtt az ajkait. A gyerekek teljesen eltakarják a szájukat akkor, amikor hazudnak. A felnőttek pedig hajlamosak arra, hogy kezüket a száj irányába mozdítsák és annak valamelyik részét megérintsék. Az is bizonyos, hogy amikor hazudunk többnyire kiszárad a szánk és nehézkesebben nyelünk.

Mikor ne hazudjunk?

Nagy különbség van aközött, ha kis hazugságokat mondunk, füllentünk vagy valótlan dolgokat állítunk . Példának okáért a flört közbeni ártatlan kegyes hazugságoknak nincs olyan jelentősége, mintha elrejtenéd a jegygyűrűd csak azért, hogy a kiszemelt áldozatod valóban tőrbe csald. Ez már komoly hazugságnak és egyben átverésnek számít. A lényeg, hogy tisztában légy azzal hol vannak a határok. Kant nézetei követve, talán hatásosabb lenne, ha nem mondanánk el mindent ami igaz, ellenben az, amit mondunk, mindig igaz legyen!

Az emberek többsége naponta több mint 20 alkalommal hazudik/füllent/lódít